Jó hírünk van: a kerted összefügg a Balatonnal. Nem minden kert van közvetlenül a vízparton, de a Balaton környéki kertek összeköttetésben vannak a tó vízrendszerével és élővilágával. Ami a kertben történik, az a tájra és azon keresztül a tó élő rendszerére is hatással van.
Abban szeretnénk segíteni, hogy mostantól úgy műveld a kertedet, hogy az a Balatonnak is jó legyen. Szempontokat szeretnénk adni amiket figyelembe véve te is tenni tudsz a tó és a környék szépségének megóvásáért - és fontos szabályokat, amiket minden kertben be kellene tartani, hogy ne veszélyeztessük a Balaton vizét és élővilágát.
A tájhasználat, a felszínborítás jellege nagyon fontos szerepet játszik a vízgazdálkodásban és az élővilág alakulásában.
A természetes élőhelyek és az azokat alkotó élőlények rengeteg olyan folyamatot működtetnek, melyek alapfeltételei a tó használatának. Az élő rendszerek megváltozása, egyes fajok lokális eltűnése érzékenyebbé teszi a tájat a külső behatásokra, így egyes esetekben hosszú késleltetés után hirtelen radikális változásokat eredményezhet. Az alga-tömegprodukciók, a fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosító fajok (lebontók, megporzók, talajregenerálók) eltűnése alapjaiban változtatná meg a Balaton állapotát.
A tájhasználat, a felszínborítás jellege nagyon fontos szerepet játszik a vízgazdálkodásban és az élővilág alakulásában.
Idegenhonos, inváziós növények, állatok
A Balaton környékének élővilága az emberi használat és rekreáció számára létfontosságú. A víz tisztasága, a halak táplálkozása és szaporodása, az állandó partok, az élhető mikroklíma mind-mind élőlények tevékenysége által alakult ki és maradt fenn az elmúlt évezredek folyamán. Egyes olyan, más területekről származó növény- és állatfajok azonban képesek lehetnek ezt a hosszú idő alatt kialakult, stabil állapotot megzavarni, környezetüket jelentős mértékben átalakítani és más fajok életfeltételeit rontani. Több idegenhonos, agresszíven terjeszkedő özönnövény veszélyezteti jelenleg is a Balaton és környékének fajgazdag, természetes élőhelyeit. Egyes ilyen fajok kifejezetten kertekből terjedtek el és most komoly kockázatot jelentenek. Ilyen például a gyökérsarjakról rendkívül erősen terjedő orgona (Syringa vulgaris), amelyet dísznövényként, sövényként használnak a kertekben, de kivadulva fajgazdag gyepekben is terjeszkedik, visszaszorítva egyes őshonos, ritka és veszélyeztetett fajokat, de ide tartoznak a takarás céljából telepített bambuszok és idegenhonos nádak (pl. olasznád) is. Az éghajlatváltozás miatt az ezzel szemben ellenálló kaktusz- és jukkafajok könnyen el tudnak terjedni a kertekből a természetes élőhelyekre. Az inváziós növények okozta károk helyreállítása már most is komoly feladat, nagyon fontos a további terjedésük megelőzése.
Vízminőség
A Balaton vízminősége elsősorban a tóba bekerülő tápanyagok mennyiségétől és összetételétől függ. A hazai vizes élőhelyek az emberi tevékenység nélkül tápanyagban szegények (oligotrófok) lennének, ebben az állapotukban vannak ökológiai egyensúlyban. A vízbe kerülő nitrogén- és foszforvegyületek ezt az állapotot felboríthatják, s a kialakuló, tápanyagban dúsabb (eutróf, vagy akár hipertróf) vízben olyan folyamatok indulnak be, melyek végeredményben vízvirágzást, oxigénhiányt, halpusztulást okozhatnak. A talaj bemosódása a kertekből, a burkolt felületekről közvetlenül a tóba vagy a befolyókba kerülő szennyezett víz, valamint a kertekbe, szőlőkbe kijuttatott műtrágya mind növelik a Balaton tápanyag-terhelését. Fontos tehát, hogy minél kevesebb legyen a csupasz talajfelület, amin meg tud indulni a víz, különösen lejtős területeken. El kell kerülni a műtrágyázást és a kémiai növényvédelmet. A csapadékvizet legjobb összegyűjteni és öntözésre használni, a (manapság egyre ritkább) felesleget a kerten belül elszikkasztani. Kerülni kell a csapadékvíz szennyvízhálózatba vezetését, mert ez túlterhelheti a tisztítókat, átemelőket, és így a rendszert megkerülve a szennyvíz közvetlenül a tóba is eljuthat.
Invazív növények, állatok
A Balaton környékének élővilága az emberi használat és rekreáció számára létfontosságú. A víz tisztasága, a halak táplálkozása és szaporodása, az állandó partok, az élhető mikroklíma mind élőlények működése során alakult ki és marad fenn. Egyes növény- és állatfajok azonban képesek környezetüket jelentősen átalakítani és más fajok életfeltételeit rontani. Az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő (inváziós) növények megváltoztatják a Balaton fajgazdag élőhelyeit. Egyes ilyen fajok kifejezetten kertekből terjedtek el, és most komoly kockázatot jelentenek. Ilyen például az orgona, amelyet dísznövényként, sövényként használnak a kertekben, de kivadulva fajgazdag gyepekben is terjeszkedik, és megváltoztatja azok élővilágát.
Élőhely-hálózat
A Balaton a régió természetes élőhelyeivel együtt egy hálózatot alkot: az élőlények mozogni tudnak az egyes számukra megfelelő élőhelyfoltok között. Ez segít megelőzni a helyi kipusztulásokat és az élő közösségek hirtelen változását: ha egy élőhelyből egy rá jellemző csoport eltűnik, kipusztul, akkor a szomszédos hasonló foltokból tud pótlódni, így helyre tud állni az élőhely funkciója. A természetes élőhelyeken kívül a félig természetes élőhelyek, mint a kertek vagy a szőlők is fontos szerepet játszanak az ökológiai hálózatban. Egyáltalán nem mindegy a tágabb táj élővilága szempontjából, hogy egy adott kert jó életfeltételeket nyújt, alkalmas a megtelepedésre vagy legalább az áthaladásra, vagy pedig veszélyes, kerülendő terület. Az állatok számára a táplálkozó- és búvóhelyek, a növények számára a megfelelő talaj-, víz- és fényviszonyok határozzák meg, hogy egy adott terület alkalmas vagy alkalmatlan élőhely. Ha a kertünket a természetes növény- és állatvilág számára lakhatóvá, vagy legalább átjárhatóvá tesszük, azzal hozzájárulunk a környék élővilágának fennmaradásához. A Balaton környékének túlzott beépítése jelentős természet- és környezetvédelmi probléma, ami ellen azonban közvetlenül kevesen tehetnek. A természetes élőhelyek kiterjedésének csökkenését, azok feldarabolódását azonban részben ellensúlyozni lehet azzal, ha az ember által használt területeket természetközelibb állapotban tartjuk.
Mit kell tennünk?
Meg kell ismernünk azokat a szempontokat, amelyek alapján egy kert szerves része lehet a Balaton élő rendszerének, vízrendszerének, vagy üres sivatag az élővilág számára. Ezeket a szempontokat tekintetbe kell vennünk, amikor a kertünk alakításával, művelésével kapcsolatban döntéseket hozunk. A legtöbb esetben ezek nem korlátozzák, hanem kiterjesztik az emberi használatot: pihenésre alkalmasabb, kellemesebb mikroklímájú, kevesebb gondozást igénylő, bőven termő, szép kerteket tudunk így kialakítani.
- Ne hozzunk létre új burkolt felületet (kocsibeálló, terasz, medencepart).
- Ne vezessünk csapadékvizet szennyvízcsatornába.
- Ne károsítsuk a természetes vízparti növényzetet (sás, nád, gyékény, vízparti gyep kiásása, rendszeres nyírása, vízparti fák kivágása - sem Balaton, sem a befolyó vizek partján).
- Ne telepítsünk idegenhonos növényfajokat (bálványfa, bambusz, aranyvessző, selyemkóró - lásd a részletes listát a fenti táblázatban).
- Ne szennyezzük a vizet vagy a talajt irtószerekkel, műtrágyával.
A Balaton-barát kert számos lehetőséget és új szempontokat kínál a kert és zöldterület kialakítására:
- a vízminőség védelmében esővízgyűjtés, eróziómegelőzés, műtrágyázás, a kémiai növényvédelem mellőzése;
- az idegenhonos özönfajok ellen a csupasz talajfelületek kerülése;
- az élőhely-hálózat védelmében nagy fák és cserjék megóvása, fészekodúk, rovarhotelek, kis kerti tó, komposztálás.
