Balatonbarát konyhakert

A Balaton-barát konyhakert az összhangról szól, melyet az emberi igények és a természetes folyamatok között szükséges megtalálnunk. Szerencsénkre a természetben hosszú idő alatt kialakult, jól működő kapcsolatok, folyamatok nagy segítségünkre lehetnek ebben. Legfontosabb szabály tehát, hogy a lehető legkevesebbet dolgozzunk a természetes folyamatok ellenében. Ez természetesen vagy megfelelő szakértelmet kíván, vagy rövidebb-hosszabb tapasztalatgyűjtést igényel.

Az átgondoltan kialakított, ügyesen művelt veteményes, zöldségeskert heti néhány óra befektetett munkával egészséges, friss, szezonális zöldséggel látja el a családot úgy, hogy mindeközben gazdagítja a talajt, hasznos élő szervezeteknek szolgál élő-, szaporodó- és táplálkozóhelyül, és mindezek mellett díszítő, rekreációs funkciót is hordoz az azt művelő ember számára. Legfontosabb jellemzője a csupasz talajfelületek elkerülése, a talajélet támogatása, a keletkező szerves anyag hasznosítása mulcsként vagy komposztként, az indokolatlan talajbolygatás elkerülése, a műtrágyázás és a szintetikus anyagokra alapozott növényvédelem teljes kizárása.

Amennyiben elengendő tér áll rendelkezésre, évelő és egynyári, fás- és lágyszárú növényeket vegyesen telepíthetünk, a gyümölcsfák, gyümölcsöt hozó cserjék közé beültetett zöldségek, vetemények takarják a talajt, így kevesebb öntözésre, gyomlálásra van szükség. A talajt a zöldhulladékból nyert komposzttal javítjuk, nem használunk műtrágyát. A talaj számára a szerves anyag tápanyagforrás és tároló közeg, a talajban végbemenő rendkívül komplex biológiai folyamatok közege és helyszíne, a talajaink hosszú távú termékenységének kulcsa. Éppen ezért óriási jelentősége van a kertünkben, a környéken, a településen keletkező szerves anyagok ok- és szakszerű hasznosításának. Elégetése a hatályos jogi szabályozás alapján tilos, elszállíttatása légszennyezéssel, környezeti terheléssel jár, tehát nem csak felesleges, hanem egyenesen káros. A különböző anyagösszetételű, méretű és állagú szerves anyagot érdemes megfelelő kezeléssel komposztálni vagy amennyiben arra alkalmas, akár közvetlenül mulcsolásra, talajtakarásra is használhatjuk. A helyben keletkező szerves anyag tudatos használatának köszönhetően a talajunk szerkezete, vízmegtartó képessége fokozatosan javul, kertünk kevesebb öntözést igényel, a kultúrnövények kondíciója jobb, fejlődésük erőteljesebb lesz.

A komposztálás nem ördöngősség, azonban itt is a gyakorlat teszi a mestert, sok tényező együttes figyelembe vételével érhetünk el jó eredményt. A megfelelően kezelt komposzthalom nem büdös, és számos hasznos élőlény (hasznos gombák, giliszták, rovarok, békák, siklók stb.) számára szolgálhat élő- és táplálkozóhelyül. A kész komposztot nem szükséges a talajba forgatni, elegendő a zöldségágyásainkon egyenletesen szétteríteni, a talajlakó szervezetek idővel gondoskodnak a bekeverésről.

A kertünket az átláthatóság, tervezhetőség érdekében érdemes részekre, parcellákra, ágyásokra osztani, és egységes méretű kertrészekként kezelni. A talajforgatás elhagyásával, és komposzt vagy egyéb alkalmas szerves mulcs használatával a parcellák, ágyások nem mozognak, évről évre állandó helyük van. A sarkokat érdemes karóval vagy más módon kijelölni.

Az egyes zöldségfajok tenyészterületét, azaz tő és sortávolságát érdemes szakszerűen megválasztani, az egyes fajok igényeinek megfelelően optimalizálni. A túl nagy távolságra ültetés helypazarló, és mivel nem árnyékolják a zöldségnövények a talajt, fokozott gyomnyomásra lehet számítani. Túl sűrű vetésben, illetve ültetésben a növényeink nem tudnak kifejlődni, fény-, víz- és tápanyag-konkurenciát jelentve egymásnak. A magyar nyelven elérhető egyik legpragmatikusabb kiadvány A 3órás kert című könyv, amely gyakorlatias hangnemben, részletesen mutatja be a biointenzív zöldségeskert tervezésének és megvalósításának lépéseit.

A Balaton körül gyakorlatilag minden, Magyarországon termeszthető zöldséget elő tudunk állítani a saját kiskertünkben. Javasolt a vegyes termesztés, sokféle zöldség előállítása, hiszen a jól ismert és a házi zöldségeskertekben általában népszerű paprika, paradicsom, burgonya, hagyma csak négy zöldségfaj a sok tucatból, amelyet termeszteni lehet és érdemes a rendelkezésünkre álló agroökológiai körülmények között. Az egyes zöldségfajok termesztésével kapcsolatos részletes információk meghaladják e kiadvány kereteit, ajánljuk a linkelt irodalmakat, amelyek átfogó ismeretekkel szolgálnak a témában.

A kártevők távoltartását a növénytársítások alkalmazása, tudatos ültetés, az őket fogyasztó madarak, kétéltűek számára kedvező környezet kialakítása szolgálja. Egyes növények egymás közelébe ültetve segíthetik egymást, például taszítják egymás kártevőit vagy eltérő fényigényük és növekedési erejük alapján jó társként szolgálnak, vagy aromaanyagaikkal erősítik egymás ízét. Az élővilágra és emberi egészségre is veszélyt jelentő mérgek helyett részesítsük előnyben a szelíd növényvédelem eszközeit. Változatos ökológiai élettér kialakításával számos hasznos szervezet települhet be kertünkbe, amelyek segítenek kordában tartani a különféle kórokozókat és kártevőket. Növényi levek használatával riasztani tudunk egyes kártevőket, tápanyagot pótlunk és a területünk hasznos mikrobiológiáját is erősítjük. Ezek közül legismertebb a csalánlé, elkészítése egyszerű, okszerűen alkalmazva hatása látványos. Amennyiben mégis szükség van vásárolt növényvédelmi készítményekre, úgy a NÉBIH oldalán letölthető listán szereplő, ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények közül válogassunk. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet honlapján számos hasznos cikket és kiadványt olvashatunk a témában.

Kertünk fontos eleme, hogy a kialakított ágyásokon a lehető leghosszabb időszakon keresztül legyen növényborítás, akár egymást követő elő-, fő- és utóvetemények beillesztésével, illetve takarónövények, zöldtrágyanövények alkalmazásával. A folyamatos élő növényborítás kedvezően hat a talajéletre, pillangós növények alkalmazásával műtrágyák nélkül is nitrogénben gazdagíthatjuk talajunkat.

A lejtés- és talajviszonyok tudatos kihasználásával tovább javítható a kert víz- és hőgazdálkodása. Az esetleges locsolás céljára jól használható a házak, melléképületek tetejéről összegyűjtött csapadékvíz, ahol lehet, előre kiépített csepegtető öntözés formájában. Amennyiben lehetőségünk van rá, érdemes esővízgyűjtő funkciót is betöltő kerti tavat kialakítanunk. Ebben számos hasznos kétéltű- és rovarfaj találhat otthonra, színesítve környezetünk ökológiai élőhelyeit, és hozzájárulva a Balaton körüli vizes élőhelyek közötti összeköttetéshez.

A zöldségkertészkedés számos pozitív környezeti, társadalmi hatással járó módja a szabadidő eltöltésének, tehát egy szép és hasznos hobbiként is értelmezhetjük, azonban a sikerélmény érdekében érdemes pragmatikusan hozzáállnunk. Ugyanazt az eredményt lényegesen kisebb időráfordítással tudjuk elérni, amennyiben koncepciózusan gondolkodunk és cselekszünk, tervet készítünk, és ennek megfelelően lépésről lépésre alakítjuk ki zöldségeskertünket.

Érdemes olyan méretet választani, ami összhangban van az ingatlan adottságaival, a kerttel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatainkkal és elméleti ismereteinkkel, a kerti tevékenységre szánható idővel és a háztartás zöldségmennyiség-igényével. Alapszabály, hogy inkább kisebb, mintsem nagyobb zöldségeskertet alakítsunk ki az első évben. Jobb ezt a tapasztalataink tükrében később bővíteni, fejleszteni, mintsem erőn felül álló célt kitűzni magunknak.

Számos jobbnál-jobb könyv, kiadvány, személyes és online tanfolyam, ingyenes videóanyag érhető el a fenntartható, ökológiai zöldségeskert témájával kapcsolatban. Érdemes a mások által korábban összegyűjtött információkat, tapasztalatot felhasználnunk, tanulnunk, ismereteinket folyamatosan bővítenünk annak érdekében, hogy egy élő, termékeny, tájbaillő kis „Paradicsomot” tudhassunk magunkénak a Balaton nagy élő rendszerének részeként és annak szomszédságában.

A Balaton egy élő rendszer, amelynek megóvása szemléletváltást kíván tőlünk. Arra van szükség, hogy ne csak a kerítésen belüli területet tekintsük az otthonunknak, hanem az egész tájat. A kertünkkel kapcsolatban hozott döntéseink az egész tájra, és azon belül a tóra is hatással vannak - ha akarjuk, ha nem. A tó és a táj közös természeti kincsünk, amelyet együtt kell megóvnunk, gazdagítanunk. Ha a kertedet Balaton-barát módon műveled, azzal hozzájárulsz a Balaton természeti értékének hosszú távú megőrzéséhez

Hasznos cikkek