Ha gyalog járunk, másképp érzékeljük a világot. Az autóból, buszból, bicikliről nézve gyorsan elsuhanó táj hirtelen különálló fákká, virágokká, rovarokká és rétekké változik, a térképről ismert domborzat megelevenedik. Az, hogy hogyan gyaloglunk, barangolunk, kószálunk vagy kirándulunk a tájban alapvetően meghatározza a világról alkotott képünket, a séta környezetünk megismerésének legelemibb módja.
Séta közben, ha nemcsak áthaladunk, hanem tudatosan figyelni kezdjük a körülöttünk lévő dolgokat, fejben térképet készítünk: ezt az utat ismerem, erre szeretek menni, itt otthon érzem magam. Ha elhelyezzük magunkat a világban, minden adott hozzá, hogy környezetünk aktív alakítóivá váljunk. Nemcsak akkor vagyunk aktívak, ha utat és házat építünk, ha leigázzuk a természetet, hanem akkor is alakítunk, amikor lelassulunk, megfigyelünk, érzünk és jelen vagyunk: új dolgokra figyelünk fel.
A lassú tájbejárás lehetőséget teremt arra, hogy a sétát, vagy csendes jelenlétet újfajta perspektívák megismerésével töltsük meg: hogy megtanuljuk olvasni a Balaton környéki táj jelzéseit a szigetekként szétszóródó élőhelyekről. Vajon mit mondhat nekünk egy árokparton termő gyümölcsfa és hogyan viszonyulunk a Balaton vizének változásához?
A SLOWWALK eseménysorozat tudatunkat és érzékelésünket kiélesítve arra ösztönöz bennünket, hogy újfajta figyelemmel forduljunk a balatoni ökoszisztémák felé – hogy ne csak azt tárjuk fel, az ember hogyan formálja a tájat, de azt is, a táj az emberre hogyan hathat vissza.
A SLOWWALK csendes állásfoglalás, ami a Balatonhoz való viszonyulásaink és gyakorlataink újragondolására késztet.
A SLOWWALK a szabadonbalaton szervezésében, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros (VEB2023 EKF) BALATORIUM programjának keretében valósul meg.
