A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa és a PAD Alapítvány által koordinált BALATORIUM kulturális programsorozat célja, – mint azt nyitóbeszédében Can Togay János, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa művészeti főtanácsadója ismertette – hogy a művészet eszközeivel tematizálja és láthatóvá tegye és a tó- és tájhasználók számára a Balaton és térségében zajló ökológiai és ahhoz kapcsolódó társadalmi folyamatokat és kihívásokat. A BALATORIUM másfél éve alatt a közönség performatív tájbejárásokon, interaktív köztéri művészeti akciókon, kiállításokon, beszélgetéseken, hangsétákon és oktatási programokon vehet részt. Emellett - a társadalmi szemléletváltás elősegítése céljából - többek között szakmai interjúk és háttértanulmányok hívják fel a figyelmet a balatoni régió, mint ökológiai rendszer sérülékenységére. 

Az eseménysorozat első felvezető szakmai programján május 19-én, dr. Zlinszky András ökológus, a szabadonbalaton tagja, Berecz Diána kulturális- és vizuális antropológus, a PAD Alapítvány vezetője, Szalontai Ábel DLA fotóművész, a MOME egyetemi docense, a Média Intézet Fotográfia Tanszék vezetője, Andreas Goritschnig építész, az osztrák Breathe Earth Collective tagja, valamint Kees Lesuis, a holland Oerol Festival művészeti vezetője tartott előadást. 

Berecz Diána kulturális- és vizuális antropológus, a PAD Alapítvány igazgatója a BALATORIUM programját ismertetve többek között elmondta, hogy a Meetup címmel indított tematikus előadássorozat további három alkalommal jelentkezik: idén ősszel, illetve majd a 2023-as év folyamán a Veszprém-Balaton régióban. A tematikus előadássorozat az ökológiai kihívásokkal és az azokra adott kulturális és művészeti válaszok bemutatásával foglalkozik. A BALATORIUM több szakmai szervezet együttműködésére épül: a PAD Alapítvány és a szabadonbalaton kezdeményezésén, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen túl a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Pannon Egyetem Limnológia Kutatócsoportja, valamint számos további szervezet és szakértő bevonásával valósul meg. 

Zlinszky András ökológus, a szabadonbalaton kezdeményezés tagja, a Balatont és térségét érintő legfontosabb ökológiai problémákat ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton nem csupán egy tó, hanem táj is, szervesen hozzátartozik a vízgyűjtő területe is. Hangsúlyozta: az emberi beavatkozás egyre fokozódik a Balatonnál, rohamosan nő a tó körüli beépítettség, megváltozott a tó felső szabályozási vízszintje, szűkül a halak élettere, nő a tápanyagok bemosódása mindamellett, hogy a globális kihívások a klímaváltozás és erőforráskrízis is hatással vannak a Balaton ökoszisztémájának alakulására. Rámutatott arra, a tóval kapcsolatos folyamatok alakulása az állam és az önkormányzatok mellett a térségbe látogató nyaralókon és a helyi lakosságon is múlik.

A MOME-n indított 12 hetes program az alkotói folyamatot kötötte össze a kutatói eljárásokkal, de az érzékenyítésre és az edukációra is hangsúlyt fektettek – hangsúlyozta Szalontai Ábel, a MOME egyetemi docense, kiemelve: a programban olyan alkotások jöttek létre, amelyek szorosan kapcsolódnak a Balatont és környékét érintő ökológiai problémákhoz, szemléletformáló hatással bírnak és segítik a következő évtizedek gondolkodását. Létrejött például a “Monopoly, Legyél te a Balaton ura” elnevezésű társasjáték, amely a tópart beépítését modellezi. Megvalósult egy tizennégy feladatot tartalmazó példatár is pedagógusoknak. Beszélt arról is, hogy a BALATORIUM részeként mutatják be az általuk fejlesztett eszközöket az első BALATORIUM Ökológia Hétvégén, 2022. augusztus végén.  

A 2015-ben alakult osztrák Breathe Earth Collective a különböző háttérrel rendelkező tervezők nyílt hálózataként működik, és a növényeket, levegőt, valamint építészetet integráló ökoszisztémák kísérletezésére és tervezésére specializálódott - számolt be Andreas Goritschnig, a kollektíva tagja. A milánói világkiállításon volt látható első kísérleti projektjük, amely azt mutatta be, hogyan lehet a technológiát és a természetet hibrid ökológiai szuperrendszerré egyesíteni. A 2020-as kulturális év során bemutatott grazi Climate Culture Pavilon egy 159 négyzetméteres erdei oázis, amely a városi terek természetes hűtésének módjára nyújt lehetőséget, de közösségi térként is szolgál. 

Kees Lesuis, a holland Oerol fesztivál vezetője a több mint negyven évvel ezelőtt útjára indított tájművészeti fesztivált ismertette, amelyet minden évben a természetvédelmi területként nyilvántartott Terschellings szigetén rendeznek meg. A látogatók a fesztivál tíz napja alatt részeseivé válhatnak egy ún. élő laboratóriumnak. A programok között szerepelnek az ember és a természet találkozását célzó színházi, zenei, akrobatikus előadások, performanszok, lab projektek, interaktív installációk. Az Oerol célja, hogy áthidalja a szakadékot a művészek, tudósok, természetvédők és a közönség között – hangsúlyozta. 

 

A 2023-ig két alkalommal megvalósuló BALATORIUM Artist Residency Programban résztvevő művészek a program egy-egy stratégiai partnerének intézményében folytathatnak művészeti kutatást. Az első felhívásra 69 pályamű érkezett, a kiválasztott alkotók a tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben töltenek el két hetet idén ősszel, hogy helyi kutatásokból vagy témákból kiindulva hozzanak létre új műveket a tudomány és a művészet párbeszédének előmozdításával. Az őszi eseményre kiválasztott alkotók névsora május 30-án válik nyilvánossá és a munkáik a 2023-as Ökológiai Héten lesznek láthatóak.  

A rezidenciaprogram következő felhívását nyár végén teszik közzé, a legjobb pályamunkák alkotói a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának egyik helyszínén mutatkoznak be 2023 tavaszán. Mindkét pályázati szakasz művei és produkciói jövő év augusztusában lesznek láthatók a BALATORIUM Ökológiai Héten. A többnapos eseménysorozat első részét idén augusztus 26-28. között rendezik meg az Örvényesi Szabadstrandon, ahol kutatói beszélgetések, workshopok, művészeti akciók, illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) installációi és munkafolyamatai mutatkoznak be. 

A BALATORIUM soron következő programja, a szabadonbalaton “SLOWWALK - lassú tájbejárás” eseménysorozata pedig június 11-én indul Dörgicséről három programmal, hogy a séta mint művészeti aktus mentén hívja fel a figyelmet a Balaton-felvidék ökológiai hálózatainak kulcshelyszíneire, bevonva a látogatókat a balatoni táj és annak változásainak élményszintű megtapasztalásába. A SLOWALK csendes állásfoglalás: lassítsunk, és gondoljuk újra a Balatonhoz való viszonyulásainkat és gyakorlatainkat.